2015/05/22

Az 1921. augusztus 20-án avatott Ludovika-évfolyam veszteségei



Folytatva a Ludovika Akadémián avatottak veszteségeinek összegyűjtését, most az 1921-ben felavatottakat vettük szemügyre. Az adatgyűjtés során feltűnt, hogy a huszas évek elején avatott évfolyamok harctéri veszteségi listája nem túl hosszú. Miért is van ez?


 Ebben több tényező játszhat szerepel. A trianoni békeszerződés korlátozó katonai határozványai – több más tényező mellett – szigorúan szabályozták a felavatható tisztek létszámát, valamint a felavatandók fegyvernemét. A katonai vezetés a szigorú antant-ellenőrzés mellett kénytelen volt többé-kevésbé betartani a határozványokat, így a húszas évek elején felavatott évfolyamok – különösen pl. a negyvenes évek elejéhez képest – alacsony létszámúak voltak. Így 1921-ben 128 főt avattak hadnaggyá. Ezek közül az 1944-es sematizmus szerint 92 fő szolgált, a többiek különböző okokból kiváltak a szolgálatból. Az idő előtt kiváltak sorsa gyakran nem ismert, sokszor a polgári életben találták meg helyüket – több-kevesebb sikerrel. Kiválásukhoz a zsidótörvények életbe lépését követően gyakran származási okok is hozzájárultak. Az alacsony veszteségi arányhoz hozzájárult az, hogy a korai időszakban avatottak a háború első időszakában voltak vezető beosztásban, amikor a törzstiszti veszteség viszonylag csekély volt. Később a viszonylag magas életkor, fizikai és pszichés elhasználódás, a rejtés időszakából fakadó gyakorlathiány miatt inkább adminisztratív beosztásokban teljesítettek szolgálatot.



Az 1921. augusztus 20-án avatott hadnagyok közül a kutatás jelenlegi állása szerint az alábbiak haltak hősi halált:

A HM HIM hivatalos adatbázisai szerint:


Bernhard Frigyes alezredes (1900.01.05-1943.05.21.) 8/II. zászlóalj. Meghalt Ploszkoje  közelében széngázmérgezés következtében.

Dánielfy (Danilovics) Tibor (1900.02.27-1944.10.09.) hősi halált halt Csongrádon, mint a 203. légvédelmi tüzérosztály parancsnoka.

A kép forrása: www.hadisir.hu

Farkas Antal vezérkari alezredes (1900.05.28-1943.01.19) a VII. hadtest vezérkari tisztjeként öngyilkos lett Bugyennijban. A helyi kórház udvarán temették el.

Jeszenszky László alezredes (1901.04.08-1944.06.29.) hősi halált halt koponyasérülés következtében Horod közelében, mint a 13. hegyivadász zászlóalj parancsnoka. Rahón temették el. Halála után a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (hadiszalagon a kardokkal) ítélték oda számára.

A kép forrása: Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület Facebook-oldala


Lucskay Géza Orosz hadifogságba esett 1944.11.03-án Budapest közelében. Meghalt 1948.04.04-én, eltemetve kl. sz. g. 2686, k/m - 10/19

Mocsáry István repülő őrnagy (1901.10.07-1942.08.14.) Állományteste a 4. bombázó repülő osztály volt. Hősi halált halt Uriv közelében, mint a kivonuló repülő ezred osztályparancsnoka. Halála után a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (hadiszalagon a kardokkal), valamint a a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét (hadiékítménnyel a kardokkal) adományozták részére.


Pokoly Béla okleveles mérnök alezredes, Hadianyaggyártás Országos Felügyelősége. Hősi halált halt Sopronban 1945.03.29-én, légitámadás következtében

Ducsay Jenő őrnagy. Családi adatközlés szerint eltűnt 1943. januárjában


Repülőhalált haltak:


Valkovits Géza főhadnagy, repülőhalált halt a HA-AGS lajstromjelű Fokker D.VII géppel.1931.06.20.-án Szombathelyen.

Az Erdresz-Bitai páros római emlékműve

Bitai Gyula (1901.04-1932.05.21.) repülőhalált halt Endresz György kísérőjeként Róma közelében. Az Új Köztemetőben fekszik








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése